Az első King könyv, amit olvastam a Carrie volt, aminek az egész hangulata rendkívül nyomasztó volt. A Tóparti kísértetek egész más volt, a stílus ismételten magával ragadott ezúttal azonban kimaradt belőle a nyomasztó hangulat, ez pedig feltétlenül a stílus javára vált. Úgy gondolom King nagyon érzékletesen tud írni, ezenkívül nem csak a stílus ragadott meg, hanem a történet is felkeltette a kíváncsiságomat. Egészen bele tudtam élni magamat a történetbe, mivel nemcsak Mike szemszögéből volt leírva a történet, hanem ezenfelül az olvasó mindent pontosan ugyanakkor tudott meg, mint Mike, ami nem mindig van így, viszont véleményem szerint az olyan történetek, ahol a főszereplő egy titokra igyekszik fényt deríteni, így a legjobbak. Igazán tetszett a történet felépítése, ahogy apró információkat csepegtetett el az író, ami alapján az olvasóban is elkezdtek különböző elméletek variációk kialakulni a régmúlt eseményeivel kapcsolatban. A főszereplővel közös felfedezőúton jómagam is megszerettem Johanna és Kyra személyét, előbbiét az éles esze és makacssága miatt, utóbbiét az ártatlan gyermeki énje miatt.
Amin egyébként sokat elmélkedtem a könyvvel kapcsolatban, az a címe. Ugyebár a magyar címe a Tóparti kísértetek az sokat elmond a történetről külsőleg, ellenben az angol címe: Bag of Bones sokkal többet elmond a történet tartalmáról, illetve a mögötte meghúzódó fő gondolatról.
Összességében tényleg azt tudom mondani, hogy tetszett a könyv, és bár egyelőre csak kölcsönkaptam, de az is biztos, hogy egyszer ott lesz a könyvespolcom a saját példányom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése