Diana Wynne Jones: A vándorló palota

Kiadás: Pongrác, 2011
Eredeti cím: Howl's Moving Castle
Fordító: Laukó Viktória
ISBN: 9789638857545
Oldalszám: 320
Sorozat: Palota *1
Értékelés: 5*/5

Ingary földjén, ahol a hétmérföldes csizmák és a láthatatlanná tévő köpenyek tényleg léteznek, Sophie Hatter felhívja magára a Puszták Boszorkányának figyelmét, aki átkot szór a lányra. Sophie-nak nem marad más választása, mint hogy az egyetlen helyre menjen, ahol segítséget kaphat – Howl varázsló vándorló palotájába. Ám Howlról azt híresztelik, hogy megeszi a fiatal lányok szívét és kiszívja a lelküket. 
A regény alapján Hayao Miyazaki készített Oscar-díjas animációs filmet. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Ez a kiadvány a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.

Random természetfeletti - 50. hét (2013)

"Piton olyan arcot vágott, mintha azt hallotta volna, hogy elmarad a karácsony."
J. K. Rowling: Harry Potter és a Titkok Kamrája

természetfeletti lények: varázsló, boszorkány, kísértet, stb.

Random természetfeletti - 48. hét (2013)

"Te, elfogult csaló, gengszter, szélhámos!"
J. K. Rowling: Harry Potter és a Tűz Serlege

természetfeletti lények: boszrokány, varázsló, véla, sellő, kísértet, stb.

Random természetfeletti - 40. hét (2013)

"A papírból egy gyönyörű, polírozott nyelű seprű gördült a lepedőre."
J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly

természetfeletti lények: varázsló, boszorkány, vérfarkas, dementor

Random természetfeletti - 26. hét (2013)

"Ezután a Halál a legifjabb testvértől is megkérdezte, milyen jutalmat kíván."
J. K. Rowling: Bogar bárd meséi

természetfeletti lények: varázslók, boszorkányok

Random természetfeletti - 22. hét (2013)

"Ami odalent a kazamatákban történt (...) az hétpecsétes titok, úgyhogy természetesen az egész iskola tud róla"
J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
(a kimaradt mondatrész a spoilermentesség jegyében nem került bele az idézetbe)

természetfeletti lények: varázslók, boszorkányok, kísértetek

Random természetfeletti - 19. hét (2013)

"– Jól vagy? – kérdezte Stephanie.

– Ó, remekül bántak velem – bólintott a detektív. – A kínzásokat leszámítva, persze. Viszont volt időm gondolkodni. Tudom, hol a kulcs."

Derek Landy: Skrupulus Fondor

természetfeletti lények: boszorkány, varázsló, vámpír, bábok

Andrea Cremer: Bloodrose - A döntés

Fülszöveg

Calla mindig is szerette a harcot, de a végső küzdelemben nem csak a csatatéren kell helytállnia. Úgy dönt, hogy megmenti Rent, ám emiatt Shay féltékeny lesz. Callának gondoskodnia kell az öccséről, Anselről is, akit árulónak bélyegeznek. Bizonyítania kell, hogy méltó az alfa névre, és számtalan veszéllyel szembenéznie, hogy falkájával és a keresőkkel egyszer s mindenkorra megszabadítsák a világot a vigyázók mágiájától. Végül azt is el kell döntenie, mihez kezdjenek a háború után – feltéve, hogy túlélik.

A New York Times bestsellerlistás szerzője, Andrea Cremer regénye, a Nightshade-trilógia utolsó kötete az elsőtől az utolsó oldalig lebilincseli az olvasót, méltó befejezése a nagyszerű sorozatnak.

Vélemény

Hú, ami azt illeti még mindig nem tudom, hogy miért vártam ennyit a sorozat bejező kötetével, de már a várólistacsökkentős listára is felkerült, hogy még több motivációm legyen az elolvasására. Aztán vasárnap este nekiálltam a könyvnek és ma befejeztem. Gondolhatjátok, hogy nem azért volt, mert annyira nem tetszett, hogy túl akartam lenni rajta, hanem inkább az ellenkezője történt. Hm, de a lényegre térve, nagyon jó volt. Maga a sorozat is jó volt, tetszik maga a világ, amit az írónő megalkotott, amit hozzáadott a mi világunkhoz. Ami azt illeti én Calla-t is kedveltem, bár az első részben annyira nem lopta be magát a szívembe, főleg, hogy nekem mindig is inkább Ren jött be, mint Shay. De a harmadik részben, már megértettem, hogy miért volt a sok vívódás a két fiú körül, mivel a harmadik részben végre sikerült az írónőnek jól megragadnia Calla érzelmeit, amitől sokkal elfogadhatóbb volt az, hogy ilyen sokáig húzza a végső döntést. 

A másik, ami nagyon tetszett a befejező kötetben, hogy sokkal több volt benne a kaland, a harc, mint az előző részekben, jóformán ebből állt az egész könyv. Kivéve amikor mindenki összejött mindenkivel, mert ez már csak így szokott lenni, bár van benne valami, mert végül is a nagy csatára készülnek ami mindent eldönt, érhető, hogy van bennük némi halálfélelem ami felszínre hozza az érzelmeiket. 

Végül pedig a végső csavar is érdekesre sikerült, bár meglepő volt, (legalábbis én nem gondoltam volna, hogy ez lesz,) de egyúttal logikus is volt és ez nagyon tetszett benne.

5/5 - valóban méltó befejezése a sorozatnak, várólistacsökkentős

Random természetfeletti - 12. hét (2013)

"– Szervusz, Harry – köszönt Luna. – Tudod, hogy citromsárga a fél szemöldököd?"

J. K. Rowling: Harry Potter és a Félvér Herceg

természetfeletti lények: boszorkány, varázsló, kísértet

Éjszakai cirkusz, mert elvarázsolt

Karácsonyra kaptam/vettem ezt a könyvet a Libri 2+1 akciójának keretében. Igazság szerint ez volt a harmadik könyv, amit csak úgy hozzácsaptam az előző kettőhöz, ha már van rá lehetőség, úgyis olyan sokan mondták, hogy milyen jó könyv. Azóta elolvastam és nagyon-nagyon örülök neki, hogy megvettem.
Először is a külseje valami tömör gyönyör, mind a külső borító, mind a belseje, és az is nagyon tetszik, hogy van hozzá könyvjelző, ami rendkívül találóan egy piros szalag, enyhe utalással a reveurökre. Jó volt a kezembe fogni egy ilyen könyvet. A történet pedig szintén magával ragadott, megszerettem a szereplőket is, főként Celiat, Dixit és Pixit, Marci viszont a történet végére se lopta be magát a szívembe, ez van. 

Ami a szerkezetét illeti, először azt gondoltam, hogy nem fog tetszeni, hogy ilyen rövid fejezetekre van bontva a történet, de tévedtem. Olyan volt, mintha az író egy kirakó darabjait rakná a helyükre, bár volt olyan darab, amin először egyáltalán nem látszott, hogy hova is való, de végül minden szépen a helyére került és összeállt a történet minden egyes apró részlete, zseniális volt.
Egyébként nagyon tetszettek azok a rövid fejezetek a könyvben, amik nem az eseményekre vonatkoznak, csak a cirkuszt írják le részletesebben, öröm volt őket olvasni, valóban életre keltették a cirkuszt, mintha ott jártam volna én is.

Végül ami még szintén nagyon tetszett az a befejezés volt a Történetek című fejezetben, az egész könyvhöz még hozzáadott ezzel egy kis többletet. Nagyon tetszett, hogy nem csak egyszerűen vége lett, hanem egy egyszerű fordulattal magába csavarta a történetet, ha érthető egyáltalán, hogy mire gondolok.

Szóval kedvenc lett az biztos, úgyhogy ha lesz rá majd időm, akkor biztosan újraolvasom még.

Anna, Anna

Kölcsönbe kaptam csak ezt a könyvet, de mikor elolvastam elkezdtem azon gondolkozni, hogy meg kéne venni majd egyszer. Ebből látszik, hogy nem is kicsit tetszett a könyv és ezért is van az, hogy elég gyorsan elolvastam. Egyébként se túl hosszú a könyv, de az a kicsit kevesebb, mint háromszáz oldal igazán magával ragadó. Már a könyv legelején megtetszett Cas stílusa, hogy őszinte legyek egyet értek a lányokkal, akik odavannak érte. A történet során megkedveltem Annát és a többieket is.

Viszont szomorúan vettem észre a magyar fordításban az elírásokat, itt-ott kimaradt egy-egy betű a szavak végéről, ami elég zavaró volt. De volt ahol véleményem szerint egy "nem" szócska is kimaradt, ami miatt a mondat pont a tagadása volt annak, amit véleményem szerint eredetileg jelenteni akart, legalábbis a szövegkörnyezetből ezt vettem ki.

A folytatásra feltétlenül kíváncsi vagyok, mert úgy érzem, nem csak az első könyvben olvashattunk Annáról és az obije varázslóról. Bár az is igaz, hogy annak ellenére, hogy jó volt, azért nem éreztem úgy a befejezés után, hogy nekem most azonnal szükségem van arra, hogy elolvassam a következőt, de azért kíváncsi vagyok rá.