Kívánságlista, avagy könyvek, amiket nagyon szeretnék

Nem olyan régen rendbe raktam a várólistámat, hogy azok a könyvek legyenek rajta, amiket valóban el szeretnék olvasni, lehetőleg a közeljövőben, szóval azért, hogy ténylegesen legyen értelme a várólistának. Mert az utóbbi időben nem egy olyan könyvbe futottam bele, amit elkezdtem, de nem volt ingerenciám befejezni, vagy azért mert nem volt hozzá hangulatom, vagy egyszerűen csak nem tetszett. Ezért aztán fogtam a várólistámat és szelektáltam, bőven volt mit, ugyanis sok könyv rákerült, mert elsőre megtetszett, aztán hónapokat eltöltött ott, de aztán elment tőle a kedvem. Azt hiszem ezentúl kicsit jobban megválogatom, hogy mi kerül listára. Megjegyzem így is van rajta elég könyv. 

De térjünk rá arra, amiért nekiálltam megírni ezt a bejegyzést, mégpedig a kívánságlistára, mert a várólista után ezt is rendbe szedtem kicsit. Avagy azt is lehet mondani, hogy lecsupaszítottam és alig található rajta valami, de ami azt illeti a pénztárcám már igazán megkövetelte ezt a lépést, no meg a könyvespolcomon se igen akad több hely. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezentúl semmi sem fog a kívánságlistámra kerülni, csak arra jutottam, hogy azt veszem meg, amit tényleg nagyon-nagyon szeretnék. Ezen apróból azt is megmutatnám, hogy jelen pillanatban mik ezek a könyvek. 

Jane Rogers: Jessie Lamb testamentuma 

Asszonyok és lányok milliói halnak meg, amikor egy terhes nőket támadó vírus elszabadul, és az emberiség sorsa is kockán forog. Isten keze, vagy a tudósok hibája? Az emberi sötétség és pusztítás gyümölcse? Jessie Lamb egy hétköznapi kamaszlány különleges körülmények között: miközben világa összeomlik, idealizmusa és bátorsága arra sarkallja, hogy megtegye a szükséges, hősies lépést, és hozzájáruljon az emberiség megmentéséhez. Vajon Jessie valóban hős? Vagy, ahogy az apja tart tőle, könnyen befolyásolható csitri, aki fel sem fogja tettei következményét? A Jessie Lamb testamentuma a közeljövő, biológiai terrorizmus által visszavonhatatlanul megváltozott világát mutatja meg, és egy rendkívüli fiatal lány döntésének folyamatát, aki a gyermekkorból kilépve azért küzd, hogy az élete – és talán a halála – értelmet nyerjen. A Jessie Lamb testamentuma 2012-ben elnyerte az Arthur C. Clarke-díjat és jelölték a Man Booker-díjra. 

(Ad Astra) 

Ian McDonald: A dervisház 

Bomba robban egy isztambuli villamoson – egy átlagos nap, egy mindennapos merénylet a 2027-es év Törökországában, amely az Európai Unió legfiatalabb, legsokszínűbb, ugyanakkor legszegényebb tagja: Közép-Ázsia bazárja, a földgázkincsek kapuja, a nanotechnológiai fejlődés műhelye. Ez a robbanás azonban az Adem Dede téri dervisház minden lakójának életét felforgatja: a katasztrófákra fogadásokat kötő, nyugalmazott közgazdászprofesszorét, az országos földgázcsalással élete legnagyobb dobására készülő brókerét, a legendás, mézzé lett ember nyomába eredő régiségkereskedőét, a nanotechnológiai újítást eladni próbáló marketingesét, a szívbeteg kisfiúét és a házban bujkáló férfiét, aki a merényletet követően dzsinneket kezd el látni. Olyan veszély nyomára bukkannak, amely nem csak Törökországot, hanem Európa többi részét is fenyegeti... 

(Ad Astra) 

Greg Egan: Diaszpóra 

Íme, az árva! Olyan világba született, amely nem is valódi. Digitális lény, akit elmemagból növesztettek, semleges nemű, virtuális polgár szondák, műholdak és szerverek végtelen hálózatában, mely átszövi az egész Naprendszert a külső bolygóktól a Nap háborgó felszínéig. A XXI. századi Introdus óta az emberiség drasztikus változásokat eszközölt önmagán. A legtöbben a halhatatlanságot választották, csatlakoztak a poliszokhoz, tudatos szoftverekké váltak. Mások a gleiznerlét mellett döntöttek: eldobható, felújítható robottestekbe költözve nem vesztették el a kapcsolatot az erők és a súrlódás fizikai világával. Sokan közülük végleg elhagyták a Naprendszert fúziós meghajtású űrhajóikkal. És vannak, akik a végsőkig kitartanak. Ők a Föld sarában és dzsungeleiben hátramaradt húsvérek: egyesek álommajmokká sorvadtak, mások a tengerben lubickolnak vagy a levegőben repdesnek, a statikusok és a hídverők pedig élhető emberi sorsot próbálnak kovácsolni maguknak. A polgárok gondtalan nyugalmának azonban egy csapásra vége szakad, amikor egy nem várt katasztrófa éri a húsvéreket, mely arra enged következtetni, hogy a poliszok jövőjét a természet törvényeinek fittyet hányó, bizarr asztrofizikai folyamatok fenyegetik. Így hát az árva polgárok és húsvér menekültek egy csoportjával karöltve nyomába ered a tudásnak, amely egyedül szavatolhatja a biztonságukat... 

(Ad Astra) 

Scott Westerfeld: Leviatán 

Ezerkilencszáztizennégyet írunk. Az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinánd főherceget meggyilkolták, és egész Európa a háború küszöbére sodródik. Két tábor áll szemben egymással összebékíthetetlenül: a gépimádó barkácsok és a darwinisták, akik sosem látott fajzatokat tenyésztenek háborús célokra. Ferenc Ferdinánd fia, Sándor herceg az egymásnak feszülő nagyhatalmak figyelmének középpontjába kerül, és menekülni kénytelen szülei gyilkosai elől. Útja keresztezi Deryn Sharpét, a skót lányét, aki fiúnak öltözve szolgál a légierőnél. Az egyikük barkács – a másik darwinista, és mindketten súlyos titkokat őriznek. Harcok, veszedelmek és intrika szegélyezik útjukat, a nyomukban pedig ott liheg a háború. 

(Ad Astra) 

Isaac Marion: Eleven testek 

R zombi. Nincs neve, nincsenek emlékei, és szívverése sincsen. Álmai azonban igenis vannak. Ő egy kicsit más, mint a többi hulla. 

Egy elhagyott város romjai között találkozik egy lánnyal. Julie-nak hívják, és mindenben szöges ellentéte azoknak, akikkel R addig a napjait töltötte: szenvedélyes, okos és nagyon is él. Egy vibrálóan élénk színfolt a kietlen szürke képen. Maga sem érti, miért, de R ahelyett, hogy megenné, inkább megmenti Julie-t. Idővel furcsa, feszült, ám mégis gyengéd viszony kezd kibontakozni köztük. 

Még sosem történt ehhez hasonló. Bár ellentmond minden logikának vagy törvénynek, Julie hatására R többé nem képes belenyugodni a halálába. Ismét lélegezni, élni akar. Ám a rideg, pusztulásnak indult világot már csak komoly harcok árán lehet megváltoztatni... 

(Libri) 

Tisztán látszik, hogy újabban eléggé rákattantam az Ad Astra kiadóra, de hát mit mondjak, jó könyveik vannak, meg aztán az is sokat számít, hogy eddig nem igen olvastam sci-fit, de most igen, és megtetszett a műfaj.

Könyvfesztiválra készülve

Nos, mindjárt itt lesz a 20. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A tavalyi évet kihagytam, úgyhogy idén mindenképpen elmegyek, már meg is van beszélve, hogy velem jön barátom, illetve majd tervben van egy találkozó molyokkal is. De ebben a bejegyzésben nem erről, hanem a könyvekről szeretnék egy kicsit írni. Ugyebár nagynénéméktől pénzt kaptam szülinapomra azzal a címszóval, hogy könyvre szánták, csak gondolták inkább válasszam ki én azokat a könyveket. Ebből kifolyólag szét is néztem a friss megjelenések, illetve a kívánságlistám tájékán, valamint az Ad Astra kiadó honlapján is, azon egyszerű okból kifolyólag, hogy nagyon tetszenek a könyvborítóik és bár a sci-fi nem a kedvenc műfajom, de a fantasyért odavagyok.

De akkor lássuk a könyveket, amiket kinéztem:

Catherynne M. Valente: Marija Morevna és a Halhatatlan

Marija Morevna gyerekkorában tanúja lesz annak, ahogy madárból emberré változott jóképű fiatalemberek feleségül veszik a nővéreit. Amikor pedig lassan feltárul előtte az orosz mítoszok láthatatlan világa, érte is eljön Halhatatlan Koscsej – hogy nagy hatalmú mesebeli lények és törékeny emberek játszmájának, sodró lendületű történetének részese legyen.

(Ad Astra)

Lauren Beukes: Zoo City

Senki nem tudja pontosan, mikor kezdett a természetfeletti valósággá válni. Azokat a bűnösöket, akik valaki más haláláért felelősek, misztikus átok sújtja: állatok szegődnek melléjük élő lelkiismeretként és a társadalomból való kiközösítettség jelképeként. A menő újságíróból a társadalom peremére került és egy családi tragédia következtében elállatosodott Zinzi December Johannesburgban él egy Lajhárral együtt, és különleges képessége segítségével eltűnt tárgyakat kutat fel. Amikor Zinzit a neves zenei producer, Odysseus Huron azzal bízza meg, hogy találja meg a lemezbemutató előtt álló popsztár ikerpár nemrég eltűnt lánytagját, Songwezát, olyan ügybe keveredik, ahol újságírói ösztöneire, régi és új barátokra, valamint misztikus képességére egyaránt szüksége lesz. Zoo City mélyén sötét titkok lapulnak.

(Ad Astra)

Matthew Quick: Napos oldal

Patnek van egy elmélete, miszerint az élete egy film. Egy film, amelynek nemcsak főszereplője, de nézője is egyben, és amelynek rendezői székéből maga Isten dirigál. Egy film, amelynek csak és kizárólag akkor várja hepiend a végén, ha kiállja a maga elé állított próbatételeket. Ezek után talán nem meglepő, hogy Pat frissen szabadult egy elmegyógyintézetből. És az sem, hogy egyik leküzdendő akadállyal szembesül a másik után: senki sem hajlandó beszélni vele a nagy Ő-ről, aki jelenleg ex, kedvenc csapata vereséget vereségre halmoz, a talán még nála is furcsább Tiffany folyton ott liheg a nyakában, az új pszichiátere pedig mintha házasságtörésre bíztatná a gyógyulást elősegítendő. És ha ez még nem lenne elég, egy világhírű szaxofonos kísérti!

A regény elbűvölő utazásra invitál Pat elméjébe, ahonnan ugyan kissé torz, ugyanakkor végtelenül szívszorongató és szórakoztató is a kilátás. Ahonnan mi is nézői lehetünk Pat filmjének, amely néha szomorú, néha vidám, mint maga az élet.

(Könyvmolyképző, könyvfesztiválra jelenik meg)

Nos végül ez a három könyv lett a kiválasztott, de feltehetően ezekből is csak kettőt fogok hazahozni és egyre inkább hajlok az Ad Astra könyvei felé, bár nem friss megjelenések, de bennem most ért meg az elhatározás, hogy szükségem van rájuk. De majd meglátom, hogy mi lesz még belőle, leginkább azért megyek úgy, hogy van bennem valamiféle elhatározás, hogy ne céltalanul bolyongjak és megvegyek mindent, ami megtetszik. Meg aztán mikor legutóbb csak úgy bementem a könyvesboltba és jóformán találomra vettem könyvet, akkor nagyon rosszul jártam vele, úgyhogy azóta inkább utánaolvasok a véleményeknek, beleolvasok a könyvekbe, ha van rá lehetőségem. Utóbbi két könyvvel ezeket megtettem és egyre jobban érdekelnek.

Illetve még lesz egy könyv, amit biztosan hazahozok a könyvfesztiválról: Chuck Palahniuk Halálkultusz című regénye, amit a könyvfesztiválon fogok elcserélni egy mollyal, és így teljes lesz a Palahniuk részleg a polcomon.

2013-as várólisták, bevásárlólista

Most, hogy végre időm is van rá, írnék a 2013-as várólistámról. Korábban már írtam a várólista csökkentős 24 könyvről, hogy mi miért került fel a listára.

Egyelőre még nem jutottam vele sokra, bár az is igaz, hogy eddig még nem olvastam valami sokat az idei évben, mert a vizsgáim mellett nem volt rá időm. De amint jutok valamire azt a blogban meg fogom írni egy bejegyzés formájában, illetve jobb oldalt láthatjátok a számlálót is, hogy eddig hol tartok a 12 könyvvel, bár jelenleg elég gyászos képet mutat, de még csak február van, úgyhogy bízom benne, hogy év végéig elolvasom a könyveket.

A másik fontos és megemlítendő várólistám az idei évre az a várólista, vagy tervezet, amelyen az összes könyv szerepel, amit olvasni szándékszom idén, egyelőre 86 könyvet számlál a lista, de ez az év során valószínűleg bővülni fog, a kérdés már csak az, hogy el tudok-e olvasni ennyi könyvet?

Ennek a teljesítését szintén láthatjátok a blog jobb oldalán, ezzel jobban haladok, mint a 12 könyvvel, bár persze ez semmit nem jelent, tekintve, hogy erre a listára jóval több könyv került fel. Többek között jó néhány újraolvasós könyv is felkerült rá, illetve a minap is felkerült rá a Changeless, mivel mikor lementem a könyvesboltba a Smaragdzöldért nem tudtam neki ellenállni, és ezúton át is térnék a bevásárlólistámra.

Idén egy kihívás keretében összeírtam, hogy mik azok a könyvek, amiket már régóta tervezek megvenni, hogy végre tényleg jó kislány legyek és azokat a könyveket vegyem meg, amiket már szeretnék egy ideje, ne pedig hirtelen felindulásból megvegyek valamit, főleg, hogy mikor legutóbb így csináltam nem jártam jól, bár szerencsére azóta sikerült túladni a könyvön. Szóval megvan a lista, ami lehet, hogy ha valami nagyon megtetszik, akkor bővül az év végéig, de egyelőre tizenegy könyv szerepel rajta, amiből ráadásul kettőt már megvettem a vizsgaidőszak befejeztével jutalmul azért, mert sikerült a két legfontosabb vizsgám.

A lista:

Kerstin Gier: Rubinvörös
Kerstin Gier: Smaragdzöld - már megvettem
Kristin Cashore: Graceling – A garabonc
Gail Carriger: Soulless – Lélektelen
Gail Carriger: Changeless – Változatlan - már megvettem
Cat Clarke: Entangled – Összekuszálva
Cat Patrick: Forgotten – Úgyis elfelejtem
Gabriel García Márquez: Bánatos kurváim emlékezete
Rados Virág: Bipoláris
Gárdonyi Géza: Ida regénye
Lara Parker: Éjsötét árnyék 3. (amint megjelenik)