2012. augusztus 15., szerda

Mi ez kérem?

Mi ez? Ja, hogy még egy King? Igen, a stílusa tényleg magával ragadott, ma is megyek és átveszek egy újabb Kinget (hála a rukkola-nak). No de kérem, miért is?
Ami azt illeti rendkívül egyszerű, mint azt az előző bejegyzésemben is leírtam hihetetlenül zseniálisan tud írni King, mert még akkor is fenn tudja tartani az olvasó érdeklődését, amikor a könyvben szinte nem történik semmi, és ennek a titka a visszaemlékezés, mikor a szereplők egy-egy unalmasabb pillanatban (pl. mikor alszanak, vagy csak lefekszenek aludni és minden csendes körülöttük) előhívják az emlékeiket ezáltal jobban kitárva saját énjüket az olvasó előtt. Zseniális, de tényleg, hihetetlen jól meg tudja ragadni King ezzel a trükkel a szereplői jellemét, lényegét és rendkívül közel tudja őket hozni az olvasóhoz. Mintha Jack valóban a szemem előtt bolondult volna meg.
Na ez a másik, ahogy szép lassan hatalmába keríti az őrület Jack-et, ijesztő, de tényleg, és hihetetlen, hogy már félig-meddig megutáltam a könyv végére a szállodával keveredett Jack-et és akkor hirtelen egy pillanatra kitisztul, legyőzi az elszabadult szörnyeteget még ha csak kis időre is, de ezzel haladékot adva a fiának. Szegény kisfiúnak, akinek olyan képessége van, amit egy felnőttnek is nehéz lenne kezelni és megérteni, hát még egy öt éves fiúnak, aki megpróbál nagyfiú lenni, de akkor is csak egy kisfiú marad, aki fél a szörnyektől, legyenek valóságosak vagy nem.
Wendy jelleme is érdekes, hiszen egy bántalmazható asszony, mégis amikor előtör belőle az anyai ösztön, akkor szinte legyőzhetetlen, egyszerre gyűlöli és szereti a férjét, akárcsak magát, megijed, mikor az anyjára ismer magában.
Tetszik, az a kis bezárt világ amit King megteremt ebben a könyvében tökéletesen megfelel arra, hogy a lehető legjobb betekintést nyerjük a három főszereplő életébe, gondolataiba. Megismerjük, hogy viselkednek ha nem tudnak menekülni, megtudjuk kinek mennyire erős a tartása, kit a legkönnyebb elcsábítani. Mert való igaz, hogy a szálloda a korábbi lelkektől megerősödött és szinte mindent megtenne, hogy a kicsi Danny-t megszerezze, de az is biztos, hogy Jack szellemileg labilisabb állapotú, mint a felesége, vagy a fia. Persze erre az is rászolgál, hogy még mindig emészti magát az élete korábbi eseményei miatt (alkoholizmus, dühkitörések), és sokkal könnyebb elhitetni vele, hogy amúgy is rossz, hogy minden amit csinál csak és kizárólag rossz dolgokhoz vezethet, így talán a legegyszerűbb és a legvéglegesebb kiút ebből a helyzetből az öngyilkosság, de nem hagyhatja egyedül a családját, hiszen gondoskodnia kell róluk, hát mi sem egyszerűbb öljük meg őket is. Talán még ha nem jelennének meg a szálloda szellemei, Jack akkor is megőrülne ezen a zárt helyen a saját szellemeitől. Bár ami azt illeti a szálloda csak úgymond felnagyítja Jack szellemeit, amik már egyébként is régóta emésztik a férfi lelkét, nem csoda hát, hogy megőrül. Na és ez az, amiért most félek, mert ha csak egy história tele szellemekkel, akkor oké, de most hogy így belegondoltam... Mindenesetre jó, hogy fényes nappal van.

2012. augusztus 8., szerda

Egy újabb King

Kezdem úgy érezni, hogy kicsit rákattantam King könyveire, de hát van miért. Ami azt illeti King zseniális stílusban írja a könyveit, még ha nem is történik semmi a történetben, akkor is leköti az ember figyelmét, mert olyankor elkezd mesélni a múltról, ami által jobban megismerhetjük a szereplőket ezzel pedig egy szorosabb kapcsolat jön létre a könyv és az olvasó között. Bár ez eddig még csak a harmadik könyvem, de már itt van a polcomon A ragyogás is, valamint három másik King könyv is útban van felém. De van egy olyan érzésem, hogy ez csak ideig-óráig lesz elég.
Ez a könyve is nagyon tetszett, már csak a stílus miatt is. Viszont kétségtelen, hogy a Tóparti kísértetek jobban magával ragadott, bár persze meglehet, hogy ebben az is közrejátszik, hogy azt kicsit kevesebb megszakítással olvastam, mint A tűzgyújtó.
Amit még megemlítenék, hogy sokkal látványosabb befejezést, egy sokkal nagyobb mértékű pusztítást is el tudtam volna képzelni. Bár meglehet, hogy ez is csupán azért van, mert a Carrie volt az első könyvem az írótól és még mindig abból indulok ki, mert annak aztán látványos a vége, az biztos.
Egyébként egy igazán jól megírt történet volt ez, csak hát az ember óhatatlanul összehasonlítja a korábbi olvasmányélményeivel. Viszont nagyon tetszett, hogy megidézte Orwell művét, sőt, még a kafkai konfliktusokra tett utalás is jól megállta a helyét. Úgyhogy teljesen rendben volt ez a könyv.

2012. augusztus 6., hétfő

Rukk-happ

Arra gondoltam, hogy most már én is szánok egy bejegyzést a rukkola-nak, tekintve, hogy múlt héten adtam fel két könyvet, a héten megint feladok kettőt, illetve én is kapok kettőt postán, valamint hét könyv cserél még gazdát a közreműködésemmel a héten személyes találkozás során. Bár az is igaz, hogy jelen pillanatban még csak egyetlen könyv van a polcomon, amit a rukkola-n keresztül szereztem be, viszont van három, ami tőlem indulva már célt ért.
Úgy gondolom rendkívül hasznos oldal, mert bár korábban is lehetőség volt több könyvekkel foglalkozó oldalon belül könyvek cseréjét, illetve adás-vételét lebonyolítani, ilyenkor azonban fennállt az a probléma, hogy egy adott könyvet vagy megvenni kellett (bár általában olcsóbban), vagy egy másik könyvet kellett érte adni, viszont utóbbinál fennáll az a veszély, hogy ha az egyik fél nem tud a másik fél számára érdekes könyvet nélkülözni, akkor a csere elbukik. Ezen az oldalon ki lett küszöbölve ez a probléma, hiszen virtuálisan számolják, hogy hány könyvet adott valaki, és ezért cserébe bárki mástól kaphat másikat. Persze lehet olyan probléma, hogy valaki feltesz könyveket, amik neki nem kellenek és ezeket el is viszik mások, viszont az illető nem talál olyan könyveket, amik neki érdekes lennének, ez esetben bár megvannak virtuálisan a pontjai, viszont semmire nem megy velük.
A másik dolog, amit még fontos megemlíteni, hogy ha valaki kiemelt könyvet szeretne happolni, akkor jóformán ott ülhet egész nap a gép előtt, mert ha nincs ott, mikor rukkolják, akkor bizony a többi happoló lecsap rá, persze érthető. Bár engem már kicsit bosszant, hogy Stephen King: AZ című könyvéből már legalább négyet, vagy ötöt rukkoltak, mióta happolnám, viszont sajnos egyszer sem voltam gépközelben így aztán lemaradtam róla. Persze gondolom ezzel más is van így.
Igazság szerint ennyit gondoltam róla egyelőre, aztán ha a héten megkapom a többi könyvet, akkor lehet még írok róla röviden, hogy milyenek a tapasztalatok, mert az eddigi egy könyv alapján nem sokat tudok mondani. Bár a könyv (Stephen King: A ragyogás - igen, mostanában kicsit rákattantam King könyveire) jó állapotú és hamar megérkezett, szóval eddig egy plusz pont :)

2012. augusztus 3., péntek

Kérdezős blogger díj :)

Bár csak most hallok róla először, de örülök, hogy lena91-nek hála megkaptam én is a Kérdezős blogger díjat :)


Szóval a játékszabályok:

Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról
A jelölő mindegyik kérdésére válaszolni kell
11 kérdést kell feltenni a jelölteknek
11 embert meg kell jelölni és linkelni
Nincs visszaadás/visszajelölés

A kapott 11 kérdés és a nagyjából értelmes válaszaim:

1. Vannak előítéleteid bizonyos könyvekkel kapcsolatban? (pl egy szerző könyveire irányultan vagy egy bizonyos karaktertípussal kapcsolatban)
Vannak, bár meglehet, hogy ez elég idióta előítélet, de általában nem nagyon szeretek olyan könyveket a kezembe venni, amik után a fél világ nyála csorog. Persze ha egy olyan személy is pozitívan nyilatkozik a könyvről, akinek az ízlésében megbízok, akkor kész vagyok félretenni az előítéletemet. Illetőleg ha sorozatnál, mondjuk az első részt már elolvastam és tetszik, akkor elolvasom a folytatását, akkor is, ha közben rendkívüli módon felkapottá válik a sorozat. Ilyen volt egyébként az Alkonyat, megvettem az első részt, rá egy hétre a könyvhöz ajándék mozijegy járt (azzal a címszóval, hogy az első vásárlóknak), aztán elolvastam és tetszett. Aztán eljött az az időszak, hogy a fél világ az Alkonyatot olvasta, és van egy olyan érzésem, hogy ha ekkor hallok először a könyvről, akkor nem biztos, hogy elolvasom.

2. Van olyan könyves műfaj amit még nem olvastál és soha nem is akarsz olvasni?
Igazság szerint utálom a műfajokat, mármint azt, hogy kategorizálni kell a könyveket, pont ezért nem is vagyok hajlandó műfajokba sorolni az olvasmányaimat, de nem is ez alapján választok könyvet. Úgyhogy nem mondanám, hogy lenne ilyen műfaj, bár meglehet, hogy van olyan, amit nem olvastam, de az azért van mert még nem akadt az adott műfajból a megfelelő könyv a kezembe. Mert ha jó a történet és tetszik a stílust akkor tőlem aztán bármilyen műfaj lehet.

3. Gyerekkorod óta szeretsz olvasni vagy a későbbiek során szerettél meg olvasni? Ha igen kinek/minek a hatására?
Mikor kicsi voltam akkor is szerettem mikor anyáék mesét olvastak, aztán mikor olyan másodikos, vagy harmadikos lehettem akkor találkoztam a Harry Potterrel, akkor azt hiszem már megvolt a második rész is, de annyira még nem volt ismert, viszont egyik barátnőm olvasta a suliban és időnként olvasott fel belőle néhányunknak egy-egy részt, nekem pedig megtetszett és elolvastam az első részt, aztán a másodikat és így tovább. Úgyhogy nem csak, hogy együtt nőttem fel Harry-ékkel, de ez a sorozat szerettette meg velem az olvasást. Meg aztán apa is szeret olvasni, anya meg hasonlóan könyvmoly, mint én, szóval volt honnan örökölni ezt a hajlamot :)

4. Sorozat vagy egyrészes könyv? Inkább a több részes sorozatokat választod vagy azokat a könyveket, amiknek nincs folytatása?
Általában véve nem szeretem a sorozatokat, de ez pusztán abból az okból kifolyólag van, hogy ha jó egy könyv, akkor nem szeretek várni a folytatására. Éppen ezért igyekszem inkább az egyrészes könyveket választani, de ha egy jó sorozat akad a kezemben, akkor nem kizáró ok a sorozat mivolta.

5. E-book vagy nyomtatott? Szoktál e-book-ban olvasni vagy inkább jobb a papír alap?
Karácsonyra kaptam egy e-book olvasót és belátom, hogy megvan a haszna. Mert ha suliba megyek, akkor már így is van nálam elég cucc, az e-book olvasó kis helyet foglal, szóval könnyebb magammal vinni. Aztán meg félig-meddig előszűrő is az e-book olvasó, mert ha elolvasom a könyvet e-bookban és tetszik, akkor igyekszem megvenni rendes könyvben is, mert azt az érzést nem tudja visszaadni az e-olvasó, viszont ha olyan egyszer olvasós könyv, akkor nem valószínű, hogy papíros formában felkerül a polcomra. De jobban szeretem a rendes papíros könyveket, csak hát lassan nem fogok elférni tőlük a szobámban, meg aztán nem is áll a rendelkezésemre korlátlan összeg, hogy minden könyvet megvehessek ami tetszik.

6. Van olyan karaktertípus amit nagyon utálsz? Milyen az?
A nyálas karaktereket, illetve az életképteleneket utálom. Eme két karaktertípus az, ami a Hol késel, hercegem? című könyvben leginkább megtalálható, úgyhogy nem véletlen, hogy ki is akasztott egy kissé a könyv. Tényleg, az életben se bírom a túlontúl nyálasan romantikus embereket, dolgokat, és bár a könyvekben még jobban viselem, de van egy színt, ami nekem már túl sok ebből.

7. Ha egy könyvet elkezdesz akkor is végigolvasod ha nagyon nem tetszik?
Nem feltétlenül, sőt néhány kivételtől eltekintve inkább leteszem. Ennek az az egyszerű oka van, hogy így is van elég könyv, amit el szeretnék olvasni, és nem áll szándékomban olyanokra pazarolni az időmet aminek az olvasása közben csak szenvedek.

8. Van olyan könyv ami sokáig nem volt szimpatikus, nem is érdekelt de valami miatt mégis elolvastad később és utána a kedvenced lett?
Nem volt. Talán az Állatfarm volt, ami félig-meddig ilyen volt, de az is csak azért, mert mikor a filmet láttuk belőle, akkor én még kicsi voltam és nem igen értettem, ezért nem is szerettem. De mielőtt elolvastam volna a könyvet, azelőtt egy csomó jót hallottam róla, meg rögtön az 1984 után kezdtem neki, ami szintén tetszett, így a gyerekkori ellenszenv, már nem volt bennem, mikor nekikezdtem a könyvnek.

9. Ha van/lesz gyereked törekedsz/törekedni fogsz arra, hogy ő is megszeresse az olvasást?
Mindenképpen, persze nem akarom ráerőltetni, ha utálja, viszont húgomon látom azt, hogy mennyire nem jó, hogy keveset olvas. Ezalatt nem csak azt értem, hogy a könyvek által mennyire kiszélesedik a világa, a kreativitása, mert az anélkül is van neki, viszont a helyesírása az tragikus, és a saját tapasztalatom azt mutatja, hogy ha valaki sokat olvas, akkor azért a helyesírást tekintve is ragad rá ez-az.

10. Ki az az író akivel a legszívesebben elbeszélgetnél ha lehetőséged lenne rá?
Két ilyen író jut eszembe, az egyik Chuck Palahniuk, a másik pedig Márquez. Előbbivel szívesen megismerkednék, hogy tudjam honnan jönnek azok az elmebeteg ötletei, amikből aztán ilyen jó könyveket ír. Utóbbinak szerelmet vallanék, mert Márquez az, akit egyszerűen imádok és ő az, akinek a könyveit úgy veszem meg, hogy csak azt nézem meg, hogy mi a címe, azt is csak azért, hogy már megvan-e a könyv.

11. Mit csinálsz legszívesebben olyankor, amikor nem olvasol?
Ha éppen nem olvasok, akkor szívesen töltök minél több időt a családommal, illetve a barátaimmal, valamint a barátommal. Ezt az időt előszeretettel töltjük kártyázással, társasjátékkal, illetve rengeteget tudunk beszélni. Amikor pedig egyedül vagyok akkor gyakran szoktam fülbevalókat készíteni, mert imádom őket. Bár nem a szokásos gyöngyből és hasonló alapanyagokból készült fülbevalókat szeretem (az ilyenekhez nincs türelmem), hanem azokat amik gyorsan megvannak mégis látványosak és egyediek. Mint a papírdaruim, vagy a szemüveglencséből készült fülbevalóm.

Álljon itt 11 dolog, amit most megtudhattok rólam:

1. A könyvek mellett szalvétákat, dobozokat, fülbevalókat és bögréket gyűjtök.
2. Szeretek papírdarukat hajtogatni és célom, hogy egyszer meglegyen az ezer, bár mivel nem számolnom, hogy hányat hajtogatok, ezért némiképp nehéz lesz ellenőrizni, hogy valóban elértem-e az ezer darabot.
3. Ha egyszer nagy leszek (mert még mindig kicsi vagyok ám, bár a 160 centimmel sose leszek nagy), akkor szeretnék egy kertes házat és minimum három gyereket.
4. Matekszakon tanulok és remélhetőleg egyszer alkalmazott matematikus leszek.
5. Szeretnék egyszer egy galériás könyvtárszobát, amiben a polcoknál van tologathatós létra, mint a Szépség és a Szörnyetegben.
6. Nagy álmom, hogy egyszer írjak egy könyvet, bár jelenleg még fogalmam sincs, hogy miről és hogyan.
7. Az olvasás mellett, a másik hobbim a falmászás.
8. Egyedül félek a sötétben.
9. Kedvenc színem a piros.
10. Meggyőződésem, hogy a húsvéti nyuszi gonosz és világuralomra akar törni.
11. Célom (bár elég meddő kísérlet eddig), hogy az eredeti királynő megszólítás helyett a király illesse a nőt, a királyúr pedig a férfit.

Az én 11 kérdésem:


1. Hány könyvet olvasol egyszerre? Egy könyvnek szenteled minden figyelmedet, vagy szeretsz egyszerre többet olvasni?
2. Ki a kedvenc íród és mi fogott meg benne?
3. Mi a fontos számodra egy jó könyvhöz? (pl. a történet, az író stílusa, műfaj, hosszúság, stb.)
4. Melyik volt az a könyv, ami annyira nem tetszett, hogy nem tudtad végigolvasni? (Már ha egyáltalán volt ilyen.)
5. Inkább könyvtárba jársz, vagy inkább megveszed azokat a könyveket, amiket el szeretnél olvasni? (esetleg más egyéb verzió, pl. e-book, kölcsönkéred ismerőstől, stb.)
6. Melyik az a könyv, amit már régóta tervezel elolvasni, de mindig csak halogatod?
7. Mely könyveket kedveled jobban, amiket egy külső mesélő mond el, vagy amikben a szereplők szemszögéből van leírva a történet?
8. Melyik könyv szerinted az, amit mindenkinek el kéne olvasnia? Miért?
9. Hogy veszel könyvet? Csak azt veszed meg, amit már előtte hosszas mérlegelés után kiválasztottál, vagy csak bemész a könyvesboltba azzal a címszóval, hogy majd találsz valamit, ami tetszik?
10. Puha vagy keménykötésű könyv?
11. Volt-e már könyvvel kapcsolatos álmod? Ha igen, mi volt az?


Illetve a 11 jelöltem, akik reményeim szerint szánnak egy kis időt a kérdéseim megválaszolására, amit egyébként előre is köszönök: