2014. november 4., kedd

Brian W. Aldiss: Amíg világ a világ

Kiadás: Budapest, 1970
Fordító: Apostol András
Oldalszám: 242
Bechdel-teszt: megbukott
Értékelés: 5/5

A tudományos-fantasztikus regények iránt világszerte, így hazánkban is egyre nő az érdeklődés. A jelenkor szédítő technikai fejlődése óhatatlanul találgatásra, következetetésekre csábít: mi jön még? Milyen – ma alig elképzelhető – műszaki csodák születnek az eljövendő századok, ezredek során? És hogyan alakul hatásukra alkotójuk, az ember? 
A szerző, Brian W. Aldiss neve már a magyar „sci-fi” rajongók körében sem ismeretlen. Ebben a könyvében ismét mesterien egyesíti az izgalmas, rejtélyes történetet a gondolatébresztő mély mondanivalóval, mindezt színes, szellemes stílusban. A történet természetesen a jövőben játszódik – de hol? Kik ezek a furcsa, félig a primitív vadság állapotában élő, ugyanakkor kábítópisztolyokkal óriások ellen harcoló, az ősvadonban vadászó, de Fedélzetek között vándorló emberek? Minderre csak a lebilincselően érdekes olvasmány végén döbben rá az olvasó. Azután már magának kell eldöntenie, helytálló-e a könyv mottója: „Még mindig jobb reménytelenül utazni, mint megérkezni…”


Elsőre nagyon nyersnek tűnt a könyv, mind a megfogalmazás, mind az emberek életmódja. Aztán elkezdődik a vándorlás, és ahogy a szereplők egyre több információt kapnak, a világ szép lassan kitágul, csiszolódik, akárcsak a szereplők. A legszembetűnőbb Complain változása, a világszemlélete a történet során kiszélesedik, átalakul.
A könyv rengeteg érdekes kérdést vet fel, némelyiket nyíltan, némelyiket burkoltan. Viszont a végső nagy kérdés lezáratlanul, megválaszolatlanul marad, ami így tökéletes.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése