ISBN: 9789639971660
Oldalszám: 222
Értékelés: 4/5
Bipoláris érzelmi zavar – hangzik a kórházi pszichiáter diagnózisa... Gyógyíthatatlan mentális betegség. Péceli Rita megrémül: ezek szerint élete végéig "bolond" marad?
Rita kezdetben megpróbálja ott folytatni, ahol a diagnózis előtt abbahagyta. Ám a szélsőséges érzelmi hullámzásai alatt rossz döntéseket hoz, rossz kapcsolatokat köt, elveszíti szerelmét, és biztos állása, megélhetése is veszélybe kerül. Egy éven belül háromszor kell befeküdnie a pszichiátriára. Rita a sok szenvedés hatására végül úgy dönt, felveszi a kesztyűt, és szembenéz a betegséggel.
Vajon siker koronázza-e az erőfeszítéseit, és képes lesz-e együtt élni a betegséggel, ha megfogadja segítői tanácsait? Élhet-e majd ezután is teljes értékű életet? S ami talán a legfontosabb: megtalálja-e a boldogságot? A regény igaz történet alapján íródott.
"– Talán én nem tettem meg mindent – vallottam be halkan. – És félek, nem is fogok tudni megtenni. Pedig nem akarok újra kórházba kerülni.
– Látja, most megfogalmazta a célját – mosolygott a szemöldökét felhúzva Kamilla. – Higgye el, sikerülni fog.
Kételkedve sóhajtottam fel, de akkor és ott megmozdult bennem valami. Eltökéltem: mindent meg fogok tenni, nehogy megint a pszichiátrián kössek ki.
– Az első lépés, hogy elfogadják magukat – folytatta a pszichológus. – Úgy, ahogy vannak. A betegségüket. Ne vádolják magukat érte, ne érezzék szégyenbélyegnek, ne tagadják el saját maguk elől, ha baj van. Maguk ugyanolyan értékes emberek, mint bárki más"
Rita kezdetben megpróbálja ott folytatni, ahol a diagnózis előtt abbahagyta. Ám a szélsőséges érzelmi hullámzásai alatt rossz döntéseket hoz, rossz kapcsolatokat köt, elveszíti szerelmét, és biztos állása, megélhetése is veszélybe kerül. Egy éven belül háromszor kell befeküdnie a pszichiátriára. Rita a sok szenvedés hatására végül úgy dönt, felveszi a kesztyűt, és szembenéz a betegséggel.
Vajon siker koronázza-e az erőfeszítéseit, és képes lesz-e együtt élni a betegséggel, ha megfogadja segítői tanácsait? Élhet-e majd ezután is teljes értékű életet? S ami talán a legfontosabb: megtalálja-e a boldogságot? A regény igaz történet alapján íródott.
"– Talán én nem tettem meg mindent – vallottam be halkan. – És félek, nem is fogok tudni megtenni. Pedig nem akarok újra kórházba kerülni.
– Látja, most megfogalmazta a célját – mosolygott a szemöldökét felhúzva Kamilla. – Higgye el, sikerülni fog.
Kételkedve sóhajtottam fel, de akkor és ott megmozdult bennem valami. Eltökéltem: mindent meg fogok tenni, nehogy megint a pszichiátrián kössek ki.
– Az első lépés, hogy elfogadják magukat – folytatta a pszichológus. – Úgy, ahogy vannak. A betegségüket. Ne vádolják magukat érte, ne érezzék szégyenbélyegnek, ne tagadják el saját maguk elől, ha baj van. Maguk ugyanolyan értékes emberek, mint bárki más"
Maga a keret – mely szerint a könyv interjú – nem tetszett, de elfogadom, hogy így talán könnyebb volt megírni az írónőnek a történetet. Ettől függetlenül nagyon érdekes és olvasmányos volt a könyv. Bár az elején kicsit megrettentem, amikor Rita bekerült a kórházba, azt hiszem, hogy ő is így volt vele. Aztán olvastam és nem volt vele semmi baj. Míg az elején attól féltem, hogy esetleg elrettentő lesz, addig kiderült, hogy pont az ellenkezője. Érdekes volt egy olyan ember életéről olvasni, akinek mentális betegsége van. Kicsit többet megtudtam arról, hogy milyen is lehet így élni. Azt hiszem sok kitartás és igazán szerető környezet szükségeltetik hozzá, de ez a könyv is azt bizonyítja, hogy ha az ember akarja, akkor meglehet csinálni. Tetszik, ahogy végig követjük Rita betegséghez való viszonyulásának alakulását, ahogy szép lassan elfogadja a dolgot és megtanul vele együtt élni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése