Kiadás: Cartaphilus, 2012
Eredeti cím: Cloud Atlas
Fordítók: Bajtai Zoltán, Borbás Mária, Czigányik Zsolt, Falvay Dóra, Hordós Marianna, Polyák Béla
ISBN: 9789632662206
Oldalszám: 570
Értékelés: 5*/5
Egy zaklatott életű ifjú zeneszerző az ihlet pillanatában ráérez az örökkévalóságra. Sorsszerű viszonyok, cinikus érzelmek és látnoki szerelmek motívumaiból hat történet rajzolódik ki, melyek mindegyike túlmutat önmagán – egy leírhatatlan harmónia felé. Ez az átkozottul tökéletes összhang szólal meg a Felhőatlasz olvasóiban.
David Mitchell bravúros felépítésű, virtuóz nyelvezetű művében az összefonódó életek minden időbeli és térbeli határt átlépve hatnak egymásra. A lelkek korokon és kontinenseken át vándorolnak, akár az égbolton átvonuló felhők.
De ki irányítja sorsunkat: mi magunk vagy valamilyen külső erő? Képesek vagyunk-e tanulni a múltból, az előző életekből, vagy az emberiség újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat?
A regényből a Mátrix-trilógia és A parfüm rendezői forgattak vibrálóan szellemes filmet.
Eredeti cím: Cloud Atlas
Fordítók: Bajtai Zoltán, Borbás Mária, Czigányik Zsolt, Falvay Dóra, Hordós Marianna, Polyák Béla
ISBN: 9789632662206
Oldalszám: 570
Értékelés: 5*/5
Egy zaklatott életű ifjú zeneszerző az ihlet pillanatában ráérez az örökkévalóságra. Sorsszerű viszonyok, cinikus érzelmek és látnoki szerelmek motívumaiból hat történet rajzolódik ki, melyek mindegyike túlmutat önmagán – egy leírhatatlan harmónia felé. Ez az átkozottul tökéletes összhang szólal meg a Felhőatlasz olvasóiban.
David Mitchell bravúros felépítésű, virtuóz nyelvezetű művében az összefonódó életek minden időbeli és térbeli határt átlépve hatnak egymásra. A lelkek korokon és kontinenseken át vándorolnak, akár az égbolton átvonuló felhők.
De ki irányítja sorsunkat: mi magunk vagy valamilyen külső erő? Képesek vagyunk-e tanulni a múltból, az előző életekből, vagy az emberiség újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat?
A regényből a Mátrix-trilógia és A parfüm rendezői forgattak vibrálóan szellemes filmet.
A könyvről:
Nagyon tetszett a történet szerkezete, ahogy szépen elkezdte felépíteni az egyes történeteket, míg el nem jutott a hatodik történethez. Ezután pedig egyesével elvarrta a már megkezdett szálakat. Nagyon érdekes volt olvasni, ahogy egymásba zárulnak a történetek. Illetve az is nagyon tetszett, ahogy átkötötte őket, mert mindenhol utalás volt a korábbi történetre: könyv, film vagy egyéb formában, de mindenhol megjelent az előző történet.
Minden egyes történet stílusában és műfajában különböző és kitennének egy-egy saját könyvet is akár, mégis így együtt tesznek ki egy egészet, így nyújtanak igazán maradandó élményt. Megláthatjuk bennük a sorsokat külön-külön, és ezek összefüggését is. Hatásukat a jövőre, ami túlmutat rajtuk.
A hat történetről külön-külön:
Adam Ewing csendes-óceáni naplója
Elgy napló a rabszolgaságról? Vagy arról, hogy nem számít ki vagy és honnan jöttél? Tetszett, már csak a történelmi jellege miatt is, de önmagában nem ez volt a legjobb a hat történet közül, bár valóban érdekes gondolatokat vetett fel.
Levelek a kastélyból
Egy ifjú zeneszerző szárnypróbálgatásainak látszik, de sokkal több ennél. Talán itt jelenik meg leginkább a romantika. Nem csak a szerelem formájában, hanem annak a romantikus elképzelésnek a formájában, hogy a művész megalkotja a MŰVET.
Fél életek – Az első Luisa Rey-rejtély
Ez egy krimi, vagy talán mégse. Az olvasó előtt nincs igazi rejtély, hiszen a történet elejétől tudunk a lappangó titokról. A kérdés inkább az, hogy mit kezdünk vele, vagy még inkább az, hogy a szereplők mit kezdenek vele.
Timothy Cavendish rettenetes megpróbáltatásai
Őszintén szólva a történet első fele nem keltett bennem akkora érdeklődést. Inkább taszított, mivel Timothy Cavendish-t nem tartottam túl szimpatikus figurának. Aztán a második felében valahogy ezt a groteszk történet mégiscsak érdekelni kezdett.
Szonmi~451 oriszon-tanúsága
Egyértelműen ez lett a kedvencem. A maga kis disztópikus világával nagyon tetszett. Ami még jobban megfogott benne, az maga Szonmi~451 volt, ahogy hűvös nyugalommal elmeséli a történetét. Ezáltal ismerjük meg a világot, és őt magát is.
A Loccsogó-gázlónál, meg ami utána jött
Bepillantás abba, hogy mi történik a felemelkedés bukása után. Érdekes, és nem is olyan ijesztő elképzelés, valahogy megvan a bája. Bár az elején nagyon fura volt a nyelvezete, de végül megszoktam. Különösen tetszett, ahogy a jövőkép visszamutat a múltra.
A filmről:
Megnéztem a filmet, de szerintem nem lett az igazi. Alapjában véve érdekes volt, de a könyv után nem ezt vártam. Sokkal kuszább volt a történetek összefonódásának kezelése. Míg a könyvben lineárisan volt elmesélve egy-egy történet cselekménye, addig a film némelyik történetet rögtön a végén kezdte, és utána ugrott vissza az elejére. Szerintem erre nem volt semmi szükség a történet szempontjából, enélkül is érdekes lett volna és valószínűleg érthetőbb is. Ráadásul nem egy történet kapott romantikus felhangot, annak ellenére, hogy a könyvben egyáltalán nem volt benne, vagy csak kevés. Ezek miatt kevésbé érzem komolynak és meghatározónak a filmet.
No meg túlságosan ráment arra, hogy minden mindennel összefügg. Nem egy szereplőt indokolatlanul játszott ugyanaz a színész és még zavaros is lett tőle a történet. Szerintem nem ez volt a legjobb megoldás.
De ami a legjobban kiverte nálam a biztosítékot, hogy Szonmi történetéből fontos események maradtak ki, amitől kevésbé jöttek át a mögötte lévő gondolatok. Ráadásul – mint már említettem – a könyvben ez volt a kedvenc részem.
Azért lehet még megnézem. Talán most, hogy tudom mit fogok kapni, másképp nézem majd a filmet, és kevésbé fog számítani, hogy nem azt kaptam, amire a könyv alapján számítottam.
Béke – nem folytonossági hiány két háború között, hanem hosszú évezredek óta tartó elpusztíthatatlan béke – kormányozza e távoli szigeteket.
Az egykor befolyásos Crommelynck család a háború során kivételes zsenialitást tanúsított: a döntő pillanatokban mindig a rossz oldalra állt.
Egy féli olvasott könyv olyan, akár egy befejezetlen szerelmi kaland.
Mi az ördögnek zárja magára az ajtót, ha az ablakot meg tárva nyitva hagyja? A poroszok elmentek már, a kísértetek meg a zárt ajtón is bejönnek.
Hazudtam-e valaha azért, hogy legyen egy sztorim? Hazugságok megatonnái még reggel, éhgyomorra, ha csak egy lépéssel is közelebb jutok általa az igazsághoz.
Az a fontos, hogy megismerjük az ön verzióját az igazságról.
Számomra soha nem is volt fontos az igazság másik verziója.
A félelem megacélozza az elővigyázatosságot, ám az unalom kikezdi.
Nekünk fabrikánsoknak sem módunk, sem jogunk nincs az érzelmek kifejezésére, de az, hogy nem is vagyunk képesek érzelmeket átélni, csupán közkeletű téveszme.
E törvényeken túl a rendszer egyedüli válasza ugyanaz, ami minden csődbe jutott ideológia imádott stratégiája: a tagadás.
Anya azt szokta mondani, hogy a menekülés sosincs távolabb a legközelebbi könyvnél.
Hatalom, idő, gravitáció, szerelem. Az erők, amelyek igazán számítanak, mind láthatatlanok.
Avagy a könyvben megemlített könyvek:
Az egykor befolyásos Crommelynck család a háború során kivételes zsenialitást tanúsított: a döntő pillanatokban mindig a rossz oldalra állt.
Egy féli olvasott könyv olyan, akár egy befejezetlen szerelmi kaland.
Mi az ördögnek zárja magára az ajtót, ha az ablakot meg tárva nyitva hagyja? A poroszok elmentek már, a kísértetek meg a zárt ajtón is bejönnek.
Hazudtam-e valaha azért, hogy legyen egy sztorim? Hazugságok megatonnái még reggel, éhgyomorra, ha csak egy lépéssel is közelebb jutok általa az igazsághoz.
Az a fontos, hogy megismerjük az ön verzióját az igazságról.
Számomra soha nem is volt fontos az igazság másik verziója.
A félelem megacélozza az elővigyázatosságot, ám az unalom kikezdi.
Nekünk fabrikánsoknak sem módunk, sem jogunk nincs az érzelmek kifejezésére, de az, hogy nem is vagyunk képesek érzelmeket átélni, csupán közkeletű téveszme.
E törvényeken túl a rendszer egyedüli válasza ugyanaz, ami minden csődbe jutott ideológia imádott stratégiája: a tagadás.
Anya azt szokta mondani, hogy a menekülés sosincs távolabb a legközelebbi könyvnél.
Hatalom, idő, gravitáció, szerelem. Az erők, amelyek igazán számítanak, mind láthatatlanok.
Avagy a könyvben megemlített könyvek:
- Friedrich Nietzsche: Im-ígyen szóla Zarathustra
- Herman Melville: Benito Cereno
- H. G. Wells: Dr. Moreau szigete
- Rudyard Kipling: A dzsungel könyve
- William Shakespeare: Hamlet
- Pierre Boulle: A majmok bolygója
- Robert M. Pirsig: A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete
- Herman Melville: Moby Dick, a fehér bálna
- John Wyndham: Szemünk fényei
- Edward Gibbon: A Római Birodalom hanyatlásának és bukásának története
- William Shakespeare: Macbeth
- Ernest Hemingway: Vándorünnep
- Lewis Carroll: Alice Csodaországban
- W. W. Jacobs: The monkey's paw
- Alekszandr Szolzsenyicin: A Gulag szigetcsoport
- Henri Charrière: Pillangó
- A Gilgames-eposz
- Hans Christian Andersen meséi
- Publius Vergilius Maro: Aeneis
- Joseph Conrad: A sötétség mélyén
- Primo Levi: Akik odavesztek és akik megmenekültek
- Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan
- J. D. Salinger: Kilenc történet
- C. S. Lewis: Narnia Krónikái
- William Shakespeare: Titus Andronicus
- Washington Irving: Rip van Winkle
- Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai
- Miguel de Cervantes: Don Quijote
- Sir Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes (sorozat)
- Az Ezeregyéjszaka meséi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése