A következő címkéjű bejegyzések mutatása: démon. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: démon. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. augusztus 10., vasárnap

Diana Wynne Jones: A vándorló palota

Kiadás: Pongrác, 2011
Eredeti cím: Howl's Moving Castle
Fordító: Laukó Viktória
ISBN: 9789638857545
Oldalszám: 320
Sorozat: Palota *1
Értékelés: 5*/5

Ingary földjén, ahol a hétmérföldes csizmák és a láthatatlanná tévő köpenyek tényleg léteznek, Sophie Hatter felhívja magára a Puszták Boszorkányának figyelmét, aki átkot szór a lányra. Sophie-nak nem marad más választása, mint hogy az egyetlen helyre menjen, ahol segítséget kaphat – Howl varázsló vándorló palotájába. Ám Howlról azt híresztelik, hogy megeszi a fiatal lányok szívét és kiszívja a lelküket. 
A regény alapján Hayao Miyazaki készített Oscar-díjas animációs filmet. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.
Ez a kiadvány a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.

2013. október 17., csütörtök

Random természetfeletti - 42. hét (2013)


"A szerelemben és a háborúban minden tisztességes."
Andrea Cremer: Bloodrose - A döntés

természetfeletti lények: alakváltó, démon, varázsló

2013. szeptember 12., csütörtök

Random természetfeletti - 37. hét (2013)


"Minden a legnagyobb rendben, Szénakazal kisasszony!"
Kerstin Gier: Zafírkék

természetfeletti lények: időutazó, kísértet, démon

2013. július 31., szerda

Random természetfeletti - 31. hét (2013)


"Egy álom, egy álom. Minden csak álom."
Libba Bray: Lázadó angyalok

természetfeletti lények: boszorkányok, démonok

2013. május 15., szerda

Random természetfeletti - 20. hét (2013)


"– Hát, annyi szent, hogy ezeket nem Goethe írta – vélekedett Xemerius. – Többségük úgy hangzik, mintha néhány részeg összeült volna, hogy összehozzon valami rejtjelezett handabandát."
Kerstin Gier: Smaragdzöld

természetfeletti lények: időutazók, kísértetek, démon

2013. április 16., kedd

Andrea Cremer: Bloodrose - A döntés


Fülszöveg
Calla mindig is szerette a harcot, de a végső küzdelemben nem csak a csatatéren kell helytállnia. Úgy dönt, hogy megmenti Rent, ám emiatt Shay féltékeny lesz. Callának gondoskodnia kell az öccséről, Anselről is, akit árulónak bélyegeznek. Bizonyítania kell, hogy méltó az alfa névre, és számtalan veszéllyel szembenéznie, hogy falkájával és a keresőkkel egyszer s mindenkorra megszabadítsák a világot a vigyázók mágiájától. Végül azt is el kell döntenie, mihez kezdjenek a háború után – feltéve, hogy túlélik.

A New York Times bestsellerlistás szerzője, Andrea Cremer regénye, a Nightshade-trilógia utolsó kötete az elsőtől az utolsó oldalig lebilincseli az olvasót, méltó befejezése a nagyszerű sorozatnak.

Vélemény
Hú, ami azt illeti még mindig nem tudom, hogy miért vártam ennyit a sorozat bejező kötetével, de már a várólistacsökkentős listára is felkerült, hogy még több motivációm legyen az elolvasására. Aztán vasárnap este nekiálltam a könyvnek és ma befejeztem. Gondolhatjátok, hogy nem azért volt, mert annyira nem tetszett, hogy túl akartam lenni rajta, hanem inkább az ellenkezője történt. Hm, de a lényegre térve, nagyon jó volt. Maga a sorozat is jó volt, tetszik maga a világ, amit az írónő megalkotott, amit hozzáadott a mi világunkhoz. Ami azt illeti én Calla-t is kedveltem, bár az első részben annyira nem lopta be magát a szívembe, főleg, hogy nekem mindig is inkább Ren jött be, mint Shay. De a harmadik részben, már megértettem, hogy miért volt a sok vívódás a két fiú körül, mivel a harmadik részben végre sikerült az írónőnek jól megragadnia Calla érzelmeit, amitől sokkal elfogadhatóbb volt az, hogy ilyen sokáig húzza a végső döntést. 
A másik, ami nagyon tetszett a befejező kötetben, hogy sokkal több volt benne a kaland, a harc, mint az előző részekben, jóformán ebből állt az egész könyv. Kivéve amikor mindenki összejött mindenkivel, mert ez már csak így szokott lenni, bár van benne valami, mert végül is a nagy csatára készülnek ami mindent eldönt, érhető, hogy van bennük némi halálfélelem ami felszínre hozza az érzelmeiket. 
Végül pedig a végső csavar is érdekesre sikerült, bár meglepő volt, (legalábbis én nem gondoltam volna, hogy ez lesz,) de egyúttal logikus is volt és ez nagyon tetszett benne.

5/5 - valóban méltó befejezése a sorozatnak, várólistacsökkentős

2013. április 1., hétfő

Random természetfeletti - 14. hét (2013)


"- Á, miért is hiszik a lányok, hogy a szépség mindent megold? A szépség csak gondot okoz. Kínt teremt. Bárcsak más lehetnék!
Fényűző megjegyzés, ami csak a csinos lányok szájából hangzik el."
Libba Bray: Rettentő gyönyörűség

természetfeletti lények: varázslónők, démonok

2013. február 25., hétfő

Random természetfeletti - 9. hét (2013)


"- A Missnek egyáltalán nincs kocsija - közölte Xemerius. - Még jogosítványa sincs, te tökfej!"
Kerstin Gier: Zafírkék

természetfeletti lények: szellem, démon, időutazó

2013. február 23., szombat

Kerstin Gier: Smaragdzöld

Fülszöveg
Mit tesz az, akinek összetörték a szívét?
Úgy van. Telefonál a legjobb barátnőjével, csokoládét majszol és hetekig dagonyázik a boldogtalanságban. Csak az a bökkenő, hogy az akarata ellenére időutazóvá vélt Gwendolynnak egészen más dolgokra kell tartalékolnia az energiáit: például a túlélésre. Mert azok a szálak, amelyeket a kétes hírű Saint Germain gróf még a múltban illesztett egymáshoz, immár a jelenben is veszélyes hálóvá szövődtek.
Ahhoz, hogy felfedjék a titkot, Gideonnak és Gwendolynnak nem elég eltáncolni egy menüettet a 17. század egyik legpompásabb bálján, hanem hanyatt-homlok kell belevetniük magukat a kalandokba bármelyik évről is legyen szó...
Érzelmi hullámvasút az évszázadokon keresztül: Gideon és Gwen kalandjai Kerstin Gier, kitűnő bestseller szerző tollából.
Beleszeretsz!

Vélemény
Azt gondolom, hogy az egész történet nagyon jól meglett írva, csodálom is az írónőt, hogy minden szálat ilyen jól összetudott kötni. Bár néhol én is úgy éreztem, mint ahogy Paul is mondta a könyvben, mintha egy metrót építettek volna a fejemben, de ez hála az égnek a könyv végére teljesen elkészült így aztán minden világossá vált. Voltak dolgok, amikre korábban rájöttem, mint a főszereplők, ugyanakkor voltak olyanok is, amiken tényleg meglepődtem a végén.
A szereplőket illetően Lucas és Gwen a nagy kedvencem még mindig, természetesen Xemerius-szal együtt, nagyon élveztem a kommentálásait, megjegyzéseit, megnevettetett.
"Ha tévéműsor volnál, akkor most elkapcsolnálak."
A Gideronról alkotott véleményem szerencsére ebben a részben végre pozitívra változott. Előtte nem igazán szerettem a parancsolgató stílusát, de bizonyos események következtében ezt elnézem neki, úgyhogy igazán sikerült megkedvelnem. Pedig a második rész végén már attól féltem, hogy sosem fogom.
A marcipánszíves hasonlatot pedig nagyon szerettem, egyrészt mert imádom a marcipánt, másrészt mert azt hiszem én is egy marcipánszívű leányzó vagyok.
"A szívek valójában törhetetlenek, mert marcipánból vannak."